Szerkezete és visszér. Ér (anatómia) – Wikipédia

Visszér betegség

Ezek, bár nem hajtóerői a keringésnek, de azért korántsem passzívak, mert faluk tónusának változtatásával, sőt egyes helyeken űrterük teljes elzárásával, vagy összeköttetések megnyitásával, a vérnek egyes szervekre való elosztását mélyrehatóan befolyásolják.

  1. Visszér műtét, kivizsgálás, kezelés - Trombózis- és Hematológiai Központ
  2. Visszér, hogyan lehet erősíteni a vénákat. Érfalerősítő készítmények | BENU Gyógyszertárak
  3. A kismedencei varikózis oka a terhesség alatt
  4. A VISSZEREK KEZELÉSE - Dr. Járányi Zszuzsanna érsebész - Multi-Med X. Kft.
  5. A szívtől a szövetek felé haladó ereket artériáknak ütőerek, verőereka szövetektől a szív felé haladó ereket pedig vénáknak gyűjtőerek, visszerek nevezik.
  6. Funkcionális anatómia II. | Digitális Tankönyvtár

A vérerek három csoportját kell megkülönböztetnünk a központi szivattyúhoz — a szívhez — viszonyított helyzetük szerint. A szív kamráiból szerkezete és visszér verőerek arteriae[ 4 ]4 elasticus rostok és simaizomelemek kombinációjából álló csövek. Verőereknek nevezzük őket, mert a szívkamrák összehúzódásakor a verőeres rendszerbe nyomult újabb vérmennyiségtől eredő nyomási hullám végigterjed az egész arteriás rendszeren, és ez érverésként visszér kenőcs a lábakon tapintható felületesebb fekvésű verőereken arteria radialis, arteria dorsalis pedis, arteria temporalis superficialis stb.

Függetlenül attól, hogy milyen jellegű vért tartalmaznak — ti. A bal szívkamrából szerkezete és visszér aortával eredő verőerek, a nagyvérkör arteriái, az oxigénben dúsabb élénk, cseresznyepiros arteriás vért osztják szét az egész szervezetben, míg a jobb kamrából az ún.

Az arteriák a vér áramlási irányában mind apróbb ágakra oszlanak. A vért a szervezet különböző részei és szövetei között osztják szét, ezért osztóereknek is nevezik őket. A szövetekben az szerkezete és visszér legkisebbjei végül hajszálerekre capillaris oszlanak, amelyeknek vékony falán keresztül a vér és a szövetek sejtjei, illetve szerkezete és visszér ezeket közvetlenül körülvevő sejt közti állomány között az anyagok kicserélődése lezajlik.

A hajszálerek sok szövetben hurokszerűen visszafordulva, vagy egyébként változatos mintázatú hálózatok formájában ismét nagyobb erekbe, gyűjtőerekbe venae szedődnek össze. A venák, a véráram irányában mind nagyobb törzsekre szedődve össze, a vért a szívhez vezetik vissza. Bennük a vér aránylag kis nyomás alatt áramlik, faluk ennek megfelelően — űrterükhöz viszonyítva — vékony.

Ez képezi a szív és a benne lévő vér között a határt. Az endocardium legbelső rétegét olyan sejtek alkotják összefüggő rétegben, melyek az erek belső falát is fedik. Ezek endothel sejtek egyrétegű laphámszövetet alkotnak.

A fal elasticus és szerkezete és visszér lényegesen gyengébbek, azon külső szövetelemek kivételével adventitiaamelyek a környezetükhöz mintegy lehorgonyozzák a venákat. Ez biztosítja, hogy a legkülönbözőbb aktív és passzív mozgásokkor jelentkező mechanikai energia a venás keringés rész- hajtóerejeként használódjék fel.

Tetemben a venákat alvadt vagy esetleg folyékony vérrel telten találjuk. A venákat a szövetek közül kiszabadított állapotukban zsákszerűen összeeső vékony falukról könnyű megkülönböztetni a vastag falú, hengeres, cső alakjukat mindig megtartó arteriáktól.

A nyirokrendszer, mint azt a bevezető fejezetben láttuk, a keringési rendszer speciális, kiegészítő nedvkeringési útja. Bár a benne szállított szövetnedv, más szóval nyirok lympha végül is visszakerül a vérpályába, speciális szűrőberendezéseiken való átjutás után nyirokcsomók. A vérnyomás magas az arteriás oldalon, majd hirtelen leesik az arteriolák területén.

Ér (anatómia)

A venákban a vérnyomás töredéke az arteriás vérnyomásnak. Az anyag- és gázcsere kizárólag a capillaris szakaszon történik, ennek a funkciónak felel meg a capillarisok falszerkezete. Az erek fala három rétegből épül fel: — tunica intima, — tunica media és — tunica adventitia. A funkcionális követelményektől függően az egyes rétegek szerkezete vagy azonos minden érszakaszon pl. Az elasticus típusú nagy verőerek szerkezete és visszér keringés ún. A szív kizárólag a kamrai összehúzódás systole idejének egy részében nyom be ténylegesen vért a verőerek rendszerébe.

A szívműködés egy ciklusának nagyobb részét kitevő időben — a kamrafal elernyedése idején diastole és a systole első részében — a kamrák kijárati billentyűi zártak. Merev falú csőrendszerben ez a nyomás és a véráramlás nagyfokú ingadozására vezetne. Az elasticus, nagy verőerek falai systoléban kitágulnak, és így mintegy energiát tárolnak, amely energia a diastole alatt az erek összehúzódása során visszatérül, azaz a vér nyomásának hirtelen esését csökkenti, és egyúttal a véráramlást folyamatosan tartja.

A keringés sajátságai fenn és az érrendszer falszerkezete közti összefüggések lent grafikonszerű ábrázolása. A nagy arteriákra a magas vérnyomás folyamatos vonal, fent és az érfal gazdag elasticus-rosttartalma folyamatos vonal, lent jellemző.

A középnagy arteriákban a nyomás még mindig magas, de az elasticus rostokat simaizomsejtek pont-vonal-pont váltják fel. A simaizomzattal gazdagon ellátott arteriolák mentén a vérnyomás hirtelen esik le. A capillarisok szakasza jelenti az érpálya legnagyobb keresztmetszetű területét pontozott vonal.

Itt a vérnyomás alacsony, a vékony érfal a permeabilitást biztosítja szaggatott vonal, fenn. A kis és a középnagy venák mentén a nyomás fokozatosan csökken, kismértékben visszatérnek mind a simaizmok, szerkezete és visszér az elasticus rostok. Elasticus típusú arteria hematoxilin-eozin felül és rezorcin-fukszin-festéssel alul.

I: intima, M: media, A: adventitia. A hematoxilin-eozin festésű képen láthatók a belső felszínt borító endothelsejtek magvai.

veszélyesek a visszérműtétek?

A media sejtmagjainak zöme simaizomsejt Figyeljük meg: az e festésnél gyengén látható elasticus lemezekhez viszonyítva mindig szerkezete és visszér helyezkednek el Elasticus típusú arteria az aorta és nagyobb ágai a. A végtagok legnagyobb arteriái is már inkább az izmos típusúakhoz tartoznak. A tunica intimát az ér lumene felé egy endothelsejtréteg határolja. Ezalatt egy subendothelialis réteg van, mely jobbára hosszanti rendezettségű sejt közti alapállományba ágyazott finom elasticus rostokból és kevés kötőszöveti sejtből áll.

Videó a visszerek lézerrel történő működéséről intima fő részét durvább és inkább körkörös lefutású, főleg elasticus és kisebb részben kollagén rostok alkotják. Külső határán az elasticus rostok lap szerint összeszövődve ún. Ez megfelel az izmos típusú arteriák membrana elastica internájának. A tunica media a felnőtt aortájában mintegy 70, újszülöttben még csak mintegy 40, koncentrikus elrendeződésű fenestrált membránból áll.

Visszér betegség

A szomszédos lemezek közét jóval finomabb elasticus és kollagénrostok töltik ki kötőszöveti és nem csekély számú simaizomsejttel, valamint amorf sejt közötti állománnyal, amely zömben glükózaminoglikánokból áll. A tunica szerkezete és visszér ezeknél a nagy ereknél vékony, szabálytalan, de jobbára hosszanti rendezettségű, finom elasticus és kollagén rostokból áll.

Benne találhatók az ér külső rétegeinek táplálóerei vasa vasorum. Az izmos típusú középnagy verőerek tágassága bizonyos határok phlebologist visszér kezelés szabályozható lévén, szerepük a test különböző részeibe szétáramló vér elosztása. Ezek az arteriák anatómiailag jól preparálhatók. Tunica intima.

Elasticus festésű készítményen csaknem úgy tűnik, mintha egyetlen erősen hullámos, meglehetősen vastag elasticus fenestrált lemezből állna; ez a membrana elastica interna.

sótó a visszér ellen

Idősebb korban nemritkán többrétegűvé válhat, sclerotisál. Sejtfestéses készítményben azonban felismerhető a belső felszínt határoló endothelréteg, amelynek magvai szigorúan az ér hosszában rendeződnek.

Az endothelréteg alatt igen vékony, finom rostú kötőszövetes réteg található. Tunica media. Körkörösen vagy legalábbis lapos spirálban rendezett simaizomszövetből álló vaskos réteg. A simaizomsejtek között finom elasticus és kollagén, valamint az izomsejteket harisnyaszerűen körülvevő rácsrostokból álló kötőszöveti váz található. Tunica adventitia.

Testtájékok szerint erősen változó vastagságú réteg, belső részében inkább körkörös, majd mindinkább hosszanti irányba kerülő spirális lefutású elasticus rostokból és kollagén kötegekből áll.

visszér a bokán

A media határán tökéletlenül összeszövődött elasticus rostok egy membrana elastica externát képeznek. A nagyobb erek adventitiájában vasa vasorumokat találunk. Az adventitia vastagsága elsősorban attól függően, vajon zárt testüregben pl.

A capillarisok elé kapcsolt arteriolák voltaképpen nyomásredukciós szelepek szerepét töltik be, melyek az eddig meglehetősen magas arteriás nyomást — meredeken eső gradienssel — a capillarisok vékony falszerkezetéhez adaptált nyomásra redukálják. Izmos típusú arteria és vena keresztmetszete. A: áttekintő szerkezete és visszér elasticus festéssel, balra az arteria, jobbra az összeesett vena.

A vena falának nagyobb részét a hosszanti magas menetű spirális lefutású elasticus rostokat tartalmazó adventitia teszi; B: hematoxilin-eozin festés mellett jól elkülöníthető az arteria intimája Ia media M simaizomzata és a mediát kívül-belül határoló membrana elastica interna és externa nyilak ; C: az A képen látható arteria fala erősebb nagyítással. A membrana elastica interna nyíl itt egységes, az intima nem látható. Arteriolák a bőr alatti zsírszövetből Mallory-festés.

Szerkezete és visszér balra nagyobb arteriola több simaizomsejt-réteggel; jobbra hasonló méretkategóriájú vena, melyben felismerhető, hogy a simaizomsejtek magas menetű spirálist alkotnak. Köztük lejjebb egyetlen simaizom-sejtrétegű precapillaris arteriola A kisebb, izmos típusú arteriák és a valódi arteriolák közötti átmenet nem világos, különböző leírások más-más kritériumokat vesznek fel határként.

Három-négy simaizomsejtnyi vastagságú réteg a nagyobbakban, és egyetlen simaizomsejt-réteg a precapillaris arteriolákban. A sejtek közt csupán rácsrostváz látható. Anagyobb arteriolákban hosszanti elasticus és kollagén rostkötegek képezik; a precapillarisokban minimálisra redukálódhat.

Az arteriafal táplálása és beidegzése.

Visszérgyulladás[ szerkesztés ] A visszértágulat szövődménye, mely során a gyulladt érszakaszban trombózis is létrejöhet. De fontos megjegyezni, hogy a felszíni vénák trombózisa nem egyenlő a mélyvénás trombózissal! A visszérgyulladás nagyfokú fájdalommal, bőrmelegséggel, gyakran levertséggel, hidegrázással, lázzal jár. A végtagok mélyen futó vénáiban alakul ki.

A verőerek belső falrétegei kellő oxigén- és tápanyagellátáshoz jutnak az intimán keresztül lezajló diffúzió útján is. Hasonlóképpen kisebb verőerek külső falrétegei a környező szövetek capillaris rendszere felől láttatnak el. A fenestrált elasticus membránok nyílásai feltehetőleg jelentős szerepet visznek a diffúzióban.

A nagyobb verőerek külső falrétegei — elasticus és izmos típusúaké egyaránt — ily módon nem láthatók el. Ilyen erek adventitiájában számos kisebb eret — vasa vasorum — látni, melyek végső ágai a nagyobb elasticus erek mediájába is benyomulnak.

Körkörösen elhelyezkedő simaizomsejtek egy szerkezete és visszér. Varicosus idegrost húzódik az izomsejtek felszínén Köszönettel átvéve Y. Uehara és S. Kisebb arteriola és megfelelő igen vékony falú venula scanning elektronmikroszkópos képe nyálmirigyből szoros nagyítás. Az arteriola a űrterébe beemelkedő endothelsejtmagok által okozott hosszanti sáncok jól láthatók. A vékony, zsákszerű falú venula v telve van jellegzetes alakú vörösvértestekkel, amelyek közül egy nyíl kiesett az eltört érből, és rajta fekszik egy félbevágott mirigykamra falán.

Jól felismerhető a mirigyvégkamrák közötti kötőszövet P. Skaring, Dánia, felvétele A keringés szabályozásában lényeges szerepet visz az idegrendszer. Az arteriák falában számos helyen fordulnak elő receptor-idegvégződések, leginkább nyomásjelző baroreceptorok és a vér kémiai összetételét jelző kemoreceptorok.

Ilyenek koncentráltan vannak az aortaív falában és az arteria carotis interna kezdetének sinusszerű tágulatában sinus caroticus. Ezek az adventitia mélyebb rétegében szétterülő szőlőfürtszerű, tok nélküli idegvégződések.

Szerkezete és visszér az izmos falú arteriák bő motoros beidegzéssel bírnak. Minden nagyobb eret velőtlen idegek egész fonata hálóz körül az adventitia külső felszínén, illetve felületesebb laza rétegében. E fonat effectoros ingerületátadó hálózata behatol az adventitia belsejébe, és szorosan rásimul a media külső felszínére, de oda sohasem hatol be. Itt nincsenek idegvégződések. Az idegrostok az idegvégződésekkel foglalkozó fejezetekben leírt ún.

Minthogy a mélyebb fekvésű simaizomsejtek nyilván nem juthatnak közvetlen kapcsolatba ezzel az ingerületátvivő anyaggal, fel kell tételezni, hogy a külső izomsejtek így keltett ingerülete ráterjed a belső rétegek szerkezete és visszér.

Nem mindenütt, de sok helyen vannak parasympathicus jellegű vasodilatator rostok, amelyek ugyanazokban visszér és moszat alapfonatokban futva, a simaizomsejtek összehúzódását gátló mediatort termelnek. A legkisebb, egyetlen izomsejt réteggel bíró, precapillaris arterioláknak is van vasoconstrictor beidegzésük.

Noradrenalintartalmú sympathicus idegfonat arteriola falából Donáth T. Katecholamin-formalingáz fluoreszcencia Hajszálerek Régebben a hajszálerek capillarisok hálózatát úgy képzelték, hogy az arteriolák, elvesztvén simaizomzatukat, szétoszlanak valódi hálózatot képező hajszálerekre, majd ezek ismét összeszedődnek a legkisebb gyűjtőerekbe, a postcapillaris venulákba.

Újabban mind világosabbá vált, a precapillaris arteriolát a megfelelő postcapillaris venulával egy ív alakú nagyobb capillaris, az ún. Mielőtt ennek az elrendezésnek általános érvényű voltát ismerték volna, ezeket a kitüntetett ércsatornákat arteriovenosus anastomosisoknak nevezték.

Ez nem tévesztendő össze a nagyobb arteriolákat és venulákat direkt a hajszálerek kikerülésével összekötő valódi arteriovenosus anastomosisokkal. A szövet nyugalmi állapotában a valódi capillarisok nagy része zárt.

A VISSZEREK KEZELÉSE

Régebben a capillarisok endotheljét contractilisnak vélték, s ebben látták a capillaris keringés fő szabályozóját. A capillariskeringés szerkezeti elve. Az arteriolát a venulával kitüntetett capillaris jellegű ércsatorna köti össze, melynek főleg kezdeti és végső részét elszórt simaizomsejtek veszik körül neve ezért metaarteriola vagy muscularis capillaris.

Endothelcsövét és alaphártyáját pericyták nyúlványai ölelik körül. A kitüntetett csatornából minden irányba ágazik el a valódi capillarisok hálózata Fénymikroszkópos szerkezetük. Az endothelcsövet rácsrostok jobbára körkörös fonata veszi körül, amely az endothel felületén alaphártyává tömörül.

Emberi test | Sulinet Tudásbázis

A capillaris közvetlen környezetében változatos sűrűségben láthatók sejtek az ún. A mag körüli rész kivételével az endothelsejt vékony plasmaréteggel veszi körül a hajszálér lumenét. Szomszédos endothelsejtek közti határoknál az összetalálkozó sejtszélek között a hámszövettel kapcsolatban leírt felszínzáró szerkezeti struktúrát találunk, mely a lumen felé eső részen zonula occludens a lumentől távolabbi részen inkább macula adherens típusú kapcsolódásokat találunk.

Capillaris elektronmikroszkópos szerkezete. Felső kép: emberi agyszövet capillarisa a benne levő erősen elektronsugár-elnyelő vörösvértesttel vvt. Jobbra fent még egy harmadik endothelsejt plasmája is csatlakozik kívülről az ér falhoz. Az endothel-csövet az endothel lamina basalisa lbe fogja körül, amely szerkezete és visszér szigetszerűen szétvált, és pericyták pe nyúlványait fogadja be. A capillaris falát kollagén filamentumokat tartalmazó kötőszöveti rés ktsz veszi körül; felül még egy kötőszöveti sejt szerkezete és visszér nyúlványa is látható benne.

A kötőszöveti rést az agyszövet felé egy újabb lamina basalis lbiezúttal az idegszöveté zárja le. Alsó képrészlet nagyobb nagyítású : endothelsejtek itt három találkozik varratát mutatja ötrétegű zonula occludens típusú sejthártya-összeolvadásokkal zo és macula adherens típusú ma kapcsolási helyekkel.

Pinocytoticus hólyagok pi láthatók felnyílni vagy bezáródni az endothel mindkét oldalán A többi részlet jelzése megegyezik a felső ábráéval Az endothelsejtek plasmája gazdag belső differenciáltsága; benne a szokásos plasmaalkotórészek mellett különböző filamentumok, lysosomák; az ér lumene felé boholyszerű kiemelkedések és pinocytoticus hólyagok láthatók, melyek szerkezeti substratumai az endothelfalon keresztül lezajló aktív folyadéktranszportnak.

A capillarisok nagyobb részében az endothelréteg hézagmentesnek tűnik. Vannak azonbanterületek a vese glomerulusai, egyes endocrin szervekahol a capillaris endothelfala láb visszérműtét után, azaz kb.

Ezekkel funkciós jelentőségük miatt az illető szerveknél részletesen foglalkozunk. Az endothelcsövet egy egészben kb. Bár ez az alaphártya hézagmentesnek tűnik, finomszemcsés szerkezete ugyanakkor mégis arra utal, hogy a mostani vizsgálóeszközökkel még pontosan fel nem ismerhető filamentosus anyag szövedékéből áll.

Elektronmikroszkóppal is jól láthatók az endothelcsövet körülvevő pericyták. Ha sejttestük nem is, de nyúlványaik szinte minden érátmetszetbe bekerülnek. Az endothel alaphártyája két vagy több lemezre válva, ezeket a sejteket és nyúlványaikat is befogadja. Ma differenciálatlan mesenchymasejteknek tartják őket, melyek macrophag irányba is differenciálódhatnak. Az izommentes postcapillaris venulák szerkezete azonos, a capillarisokéval, azzal a különbséggel, hogy lumenük tágabb, szerkezete és visszér több pericytájuk van.

Capillarisok nem csak az anyag- és gázcsere szempontjából nélkülözhetetlenek; szövetátrendeződés vagy -újjáképződés során capillarisokból indul ki a szükséges tápláló erek növekedése. Endothelsejtek testszerte képesek az osztódásra, erek sérült bélését a környező endothelsejtek osztódással és odavándorlással pótolják.

Arra is képesek, hogy az érpótlásként beültetett műanyag csövek belső felszínét kibéleljék. Normális körülmények között különösen az erek elágazódási területén fokozott az endothelsejtek osztódása.

Az erek kialakulása alapvető igény a szervek fejlődése számára.

Fontos információk